| A cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
Az űrlap kitöltése előtt olvasd el a felhasználási
feltételeinket! Felhasználási feltételek
A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Ezen az űrlapon csak a
Taggyűlési jegyzőkönyv minta lekérésére van lehetőség!
Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a
cegiranytu.hu főoldalát, vagy nézd át a jobboldalon elhelyezett
terméklistát.
Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban
tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem
adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály
kötelez!
A Taggyűlési jegyzőkönyv
mintával kapcsolatos tudnivalók:
Előre elkészített keret nyújt segítséget a gyors és
szakszerű összeállításhoz.
* Minden olyan kelléket tartalmaz, amely egy taggyűlés
sikeres levezetéséhez szükséges.
* A dokumentum kitöltését segítik a megfelelő helyre
beillesztett, előre megfogalmazott szövegek.
* Nincs más dolgod, mint néhány konkrét adatot beírni és már
el is készült.
Ha cégednél nem taggyűlés, hanem közgyűlés, vagy tagok
gyűlése (betéti társaság) működik, akkor értelem szerűen
helyettesítsd a "taggyűlés" szót a megfelelővel.
A jegyzőkönyv minta tartalma:
- Fő munkalap a teljeskörű jegyzőkönyv elkészítéséhez
- Tagjegyzék pótlap (a sok tulajdonossal rendelkező
társaságok számára)
- Kivonat - a KIM (Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium) részére beküldendő beszámolóhoz
2013. évi V. törvény a
Polgári Törvénykönyvről njt.hu
>>>
HARMADIK KÖNYV
A JOGI SZEMÉLY
XX. Fejezet
A gazdasági társaság szervezete
1. A gazdasági társaság legfőbb szerve
3:109. § [A legfőbb szerv feladat- és
hatásköre]
(1) A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a
legfőbb szerv.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a
társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való
döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a
számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban:
beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való
döntés.
(3) A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt a taggal, a
vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a
társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény
érvényesítéséről.
(4) Egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az
alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv
hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag
írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel
válik hatályossá.
3:110. § [Részvétel a legfőbb szerv
döntéshozatalában]
(1) A gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen
vagy képviselő útján a legfőbb szerv tevékenységében részt
venni. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, egy tag egy
képviselőt bízhat meg, egy képviselő több tagot is képviselhet.
A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(2) A társaság legfőbb szervében gyakorolható szavazati jog
mértéke a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik.
3:111. § [A legfőbb szerv ülése]
(1) A legfőbb szerv ülése nem nyilvános. A legfőbb szerv
ülésén a társaság vezető tisztségviselői és a
felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt
vehetnek.
(2) A tag a legfőbb szerv ülésén tagsági jogait személyes
részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök
igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a létesítő okirat az
igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok
alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a
tagok azonosítása, és a tagok közötti kölcsönös és
korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
(3) A nem szabályosan összehívott vagy megtartott ülésen
elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az
elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé
válik, ha a határozatot az ülés napjától számított harminc
napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri
el.
XIII. CÍM
A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
3:159. § [A korlátolt felelősségű társaság
fogalma]
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági
társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből
álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a
társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a
társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű
szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért –
ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles
helytállni.
XXVI. Fejezet
A társaság által teljesített kifizetések
3:184. § [A tag javára történő
kifizetések]
(1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági
jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása
során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és
– a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az
előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad
eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre,
ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a
kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét,
továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság
fizetőképességét.
(2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás
egyaránt kifizetésnek minősül.
(3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés
rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza
kell fizetni.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően
alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági
jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben.
3:185. § [Az osztalék]
(1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések
céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt
saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg
(a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag
jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának
időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására
jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni
hozzájárulása arányában jogosult.
(2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló
elfogadásával egyidejűleg határoz.
3:186. § [Az osztalékelőleg]
(1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása
közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha
a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság
rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben
kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad
eredménytartalék összegét; és
c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés
folytán nem csökken a törzstőke összege alá.
(2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot.
Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető
javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.
(3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves
beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs
lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek
visszafizetni.
3:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma]
Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a
társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben
foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít
meg.
XXVII. fejezet
A társaság szervezete
3:188. § [A taggyűlés]
(1) A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a
taggyűlés.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan
szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját
tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával,
választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli
hozzátartozójával köt.
3:189. § [A taggyűlés kötelező
összehívása]
(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a
taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát
kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke
felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben
meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit
megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak
határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét
elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke
leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását,
egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését
kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait
három hónapon belül végre kell hajtani.
(3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az
összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti
körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell
szállítani.
3:190. § [A napirend]
(1) A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell
meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között
legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A társasági szerződés
három napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat
meg.
(2) Ha a tag a napirend kiegészítésére a napirend
részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő javaslatot
tesz, az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell
tekinteni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három
nappal közli a tagokkal és az ügyvezetővel.
3:191. § [A megismételt taggyűlés]
(1) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt
taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők
által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül
határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és
legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A
társasági szerződés három napnál rövidebb összehívási határidőt
előíró rendelkezése semmis.
(2) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés
összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt
feltételekkel történhet.
3:192. § [Elektronikus hírközlő eszközök alkalmazása
a taggyűlésen]
Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott
taggyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy
kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha
a taggyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a
nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet
az ügyvezető aláírásával hitelesít.
3:193. § [A taggyűlési jegyzőkönyv]
(1) Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a
taggyűlésről – az elektronikus hírközlő eszközök
alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével –
jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés
helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt
szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott
fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat,
valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok
számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban
részt nem vevőket.
(2) A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a
taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag
írja alá.
3:194. § [A határozatok könyve]
Az ügyvezető köteles a tagok által hozott határozatokat a
határozatok könyvében nyilvántartani. A tagok által meghozott
határozatokat meghozataluk után késedelem nélkül be kell
vezetni a határozatok könyvébe.
3:195. § [A tagok iratbetekintési joga]
(1) A taggyűlési jegyzőkönyvbe, továbbá az elektronikus
hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott taggyűlésről készült
felvételekbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag
betekinthet és az azokban foglaltakról másolatot kérhet. A
társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis.
(2) Az írásos formában kiadott másolatot az ügyvezető
aláírásával hitelesíti.
3:196. § [A társaság ügyvezetése]
(1) A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja
el. Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása,
és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése
harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
(2) Ha a társaságnak több ügyvezetője van, az ügyvezetők
önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni, azzal, hogy
bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett
intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tiltakozást a
taggyűlés bírálja el, a taggyűlés döntéséig a tervezett
intézkedés nem hajtható végre.
(3) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy
valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre,
ügyvezetőnek azokat a tagokat kell tekinteni, akik megfelelnek
a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseknek.
(4) Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlés
összehívására vagy a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal
kezdeményezésére bármelyik tag jogosult. Ha erre a változás
bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor, a
taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a nyilvántartó
bíróság hívja össze vagy a taggyűlés összehívására, illetve a
taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására az ezt
kezdeményező tagot jogosítja fel.
3:197. § [A tagjegyzék]
(1) Az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet.
(2) A tagjegyzékben fel kell tüntetni
a) valamennyi tag nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és
törzsbetétét;
b) a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes
jogosultak és a közös képviselő nevét, lakóhelyét, illetve
székhelyét, valamint a közös törzsbetét mértékét;
c) a törzstőke mértékét;
d) a társasági szerződésnek a pótbefizetésekre és
mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának
korlátozására vagy kizárására vonatkozó esetleges
rendelkezéseit.
(3) A tagjegyzék adataiban bekövetkező változásokat az
ügyvezetőnek kell átvezetnie a tagjegyzéken és a módosított
tagjegyzéket be kell nyújtania a nyilvántartó bírósághoz is.
2013. évi CLXXVII. törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti
és felhatalmazó rendelkezésekről njt.hu
>>>
5. A gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint
egyes cégformák
(A Ptk. 3:1–3:48. §-ához, 3:88–3:324. §-ához és
3:368–3:377. §-ához)
12. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor a
cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint
bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését
követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a
Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről
dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz
benyújtani.
(2) A gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit
a) az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek
hiányában
b) közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015.
március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság,
részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől
kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont
ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk.
rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és
ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk.
rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
(3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell
módosítani, és erre vonatkozóan társasági határozatot sem kell
csatolni, ha annak módosítása csak abból az okból volna
szükséges, hogy a létesítő okirat – általános
hivatkozásként – a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti
társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a
létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem,
hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét
ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb
okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt
változást is azon átvezetni.
(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül
lehet a cégbírósághoz benyújtani változásbejegyzési kérelmet,
feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása
kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a
Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti
módosításokat tartalmaz. Ha a cég egyéb cégadatot érintő
változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat
módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és
közzétételi költségtérítést kell fizetni.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezések
irányadók azon cég esetében is, amelyre jogszabály a gazdasági
társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő azzal,
hogy e cégeknek – döntés hiányában – a Ptk.-t 2016.
március 15-étől kell alkalmazniuk.
Amennyiben további kérdéseid vannak, vagy segítségre
van szükséged, akkor írj levelet nekünk.
|